TV-DX-es és Sat DX-es "szakmai elõéletemrõl" röviden:
1972-ben a Videotonban voltam katona, s ekkor "fertõzõdtem" meg a TV-DX-el, így a nyári katonai szabadságok idejét már a „legkönnyebben, leggyakrabban vehetõ” svéd, norvég, finn, spanyol, olasz, orosz, stb. adók vadászatával töltöttem. Mivel ez idõben kizárólag a Rádiótechnikai havi lapban jelentek meg a TV-DX-el kapcsolatos írások-, vételi eredmény beszámolók, így 1974-tõl az én írásaim is itt kaptak sajtó nyilvánosságot, s az évek alatt kb. félszáz nagy terjedelmû írásomat közölte le a Lap, és annak évkönyvi kiadásai.
Az elsõ színes, "két normás" (PAL/SECAM) TV-készülékemet, egy MUNKÁCSY COLOR-t még a Budapesti BNV-n történt bemutatását követõen, a közvetlenül Videoton gyárból hoztam el 1975-ben, s ekkortól már „színesben” is elkezdtem a DX-elést. 1977-tól pedig már az ORION gyár egy "két normásított" AT-1450 típusú televízió készülékével is bõvítettem a színes TV-DX vadászataim technikai lehetõségeit.
TV-DX-elés körében szerzett tapasztalataim, vételi eredményeim felhasználásával írt elsõ, sokak által „szakkönyvként” kezelt könyven,
Televíziós Távolsági Vétel címmel jelent meg a Mûszaki Könyvkiadó gondozásában az 1978. évi "Mûszaki könyvhét" idejére, és azzal kapcsolatban az MTV-nek egy nagyobb létszámú forgatócsoportja vett fel az akkori, a Galga völgyében, Bagon lévõ QTH-mon egy jelentõsebb riportot, amelynek eredményeként már az 1978. évi Mûszaki könyvhét végén sem volt kapható az egyébként magas példányszámban megjelent könyvem, s az utánnyomásra, majd 1980-ban második kiadásra is került. (Legutoljára, 2009. december hóban az MR1 Kossuth Rádió készített velem-, és sugárzott 2009. december 12.-én riportot "Monoszkópvadászok" címmel.)
A "TV-DX-elést" bemutató-, népszerûsítõ könyvem eljutott Európa több országába is, amelynek eredményeként a Benelux TV-DX Club hivatalosan is megkeresett annak általuk történõ kiadhatóság érdekében, de ehhez, német, vagy angol nyelven kérték a könyv kéziratát. Sajnos azonban ezt nem tudtam részükre biztosítani, az ehhez szükséges mélységben egyik nyelvet sem ismertem. A Benelux Club kiadása helyett, így a további vételi eredményeim, tapasztalataim felhasználásával 1986 végén megírt újabb könyvem
Televízió és rádió URH távolsági vétel címmel 1988-ban jelent meg a Mûszaki Könyvkiadó gondozásában megjelent "Elektronika" sorozatban, amely már jelentõs teret szentelt a színes TV-DX-elésnek és a mûholdas vételi lehetõségek kialakulásának is.
A
Rádiótechnika címû havi lapban (és évkönyveiben) megjelent, a TV-DX-el kapcsolatos írásaim alapján, 1992-ben Magyar Újságírók Szövetsége (
MUOSZ) - szakmai ajánlások alapján - felvett a tagjai sorába. A TV-DX amatõrködésem során a Benelux TV-DX Club mellett, talán e körben az egyik legnagyobb szakmai tekintélynek tartott holland Rijn Muntjewerff-el és az angol Keith Hamer és Garry Smitt duóval tartottam a „kapcsolatot”, az utóbbiak 1975-tõl kiadták a világ számos DX amatõrének jelentéseit is felhasználva, a világ televízióállomásainak monoszkóp és elektronikus tesztábra gyûjteményeit (
Guide to World-Wide Television Test Card), melyet részemre is megküldtek, valamint egy másik neves angol amatõrtárs, Roger Bunney készítette, szerkesztette 1986-tól a
TV-DXers Handbook könyveket is, melyeket a rendszeres írásbeli konzultációink mellett, részemre is megküldött.
1999.-tõl 2004.-ig készítettem, szerkesztettem a
TELEHOLD mûholdas mûsorújság számára a különbözõ összeállítású, válogatású frekvenciatáblázatokat a Magyarország területérõl elérhetõ, fogható "C" és "Ku" sávú mûholdas televízió- és rádió programok vételi lehetõségeirõl. Továbbá, többek között, egy 80 részes cikksorozatot állítottam össze a mûsorújságban a Magyarország területérõl fogható (elérhetõ) egyes mûholdakról, azok vételi lehetõségeirõl, és külön sorozatok keretében mutattam be a lap olvasóinak az amerikai kontinens egyes országainak-, valamint a volt "európai szocialista tábor" országai mûholdas vételi lehetõségeit is.
Első, saját tulajdonú analóg műholdvevőim a 24 csatornás Funai FBS-1000, majd Funai FBT 1010 típusú kommersz készülékek voltak
1990-1991-ben, míg az elsõ, a C-sáv vételére is szolgáló, profibb analóg műholdvevőm 1994-ben a Videocrypt II. típusú dekóderrel egybeépített, Pace MSS 288 Series típusú analóg vevőkészülék lett, amely azóta is üzemképes és vezérli a Pace MSP 200 Series típusú poziciónert is. Az elmúlt több mint két évtizedben használt műholdvevőim még (az előfizetésekhez biztosított UPC Direct, Philips DVB MPEG-2, és a T-Home ADB 5800S DVB-S2 MPEG-4 HD készülékei mellett), az MPEG-2-es, digitális HUMAX F1CI-t felváltó HUMAX IRCI 5400, a Nokia D-Box I.(DVB-2000), és Nokia D-Box II., a pozícióneres, analóg és MPEG-2 digitális Echostar AD-3000IP, az MPEG-4-es HUMAX HDCI-2000 típusú HD-s, valamint a szintén MPEG-4-es, de már DVB-S2-es (DVB-T tunerrel is rendelkező) AzBox PREMIUM HD műholdvevő készülék, amely még jelenleg is csatasorban áll, ha annak a "legvégén" is. Valamint megemlíteném az első, belső (beépített) vevő tunerekkel is rendelkező DVB-T MPEG-4 vevőegységgel rendelkező LG 42LH5000 tip. Full HD-s tv-készülék.
A jelenleg (2021. tavaszán) használt műholdvevő egységeim; a már lassan évtizedes, de a mai napig is legkedveltebb, legkönnyebben használható (ukrán)
OMICOM S2-es beépített PC kártya, a már a HEVC (H.265) szabványú képtömörítést kezelni tudó,
Uclan DENYS H.265 kicsi, de nagyon okos műholdvevő, amely a multistreames, T2-MI PLP-s streamekat is jól kezeli. A felmerült 4K-s (UHD) műholdas adások vételéhez (a Denys nagy testvéreként) a szintén ukrán
Ustym 4K Pro műholdvevőt állítottam "csatasorba". Mivel (sajnos) a műholdas szolgáltatók is egyre gyakrabban változtatnak a sugárzási rendszereiken, így be kellett szereznem egy koreai
Vu+ Zero 4K, DVB-S2X tunerrel is rendelkező műholdvevőt is.
A
C-sávban történő "eredményes" vadászathoz már kevésnek bizonyult 130 cm-es forgatható ofset cseh tükröt felváltottam egy, a
Grante cég által biztosított, professzionális 150 cm-es prímfókuszos tükörrel 1995-ben, majd egy szintén Grante gyártmányú 180 cm-es prímfókuszos tükröt állítottam üzembe 1999-ben.
Mind a két Grante tükör pozicionerrel ellátva, forgathatós üzemben használatos, míg további 2-2 db. 90-110- cm-es tükör fixen szerelve, 8 db. fejjel ellátva mûködik jelenleg. A 8 fej 1 db 10-es DiSEqC kapcsolóban történõ közösítést követõen, egyetlen kábellel csatlakozik az "éppen aktuális" mûholdvevõmhöz. Mûholdvételi tartományom a nyugati 55,5 foktól a keleti 96,5 fokig terjed, de a keleti 96,5 fok már akadozik itt Budapesten.
Alkalmazott fejek: a C-sávban; USA gyártmányú 17K-s VECTOR(R/L-re), 20K-s Strong(H/V-re), 18K-s PROTEC (R/L és H/V-re), 15 K-s Sanmartin (R/L és H/V-re), 0,3 dB-s INVERTO (H/V-re) prímfókuszos fejek, míg a Ku sávban; 0,3 dB-s INVACOM és 0,4 dB-s INVERTO prímfókuszos-, valamint 7 db. átlagos, Fuba, Philips, stb. ofset fejek, GRANTE Ku sávos sugárzók és a Ku sávos INVACOM fejekhez INVACOM ADF C-120 típusú sugárzó.
2002. év végén megalapítottam, és a Fővárosi Cégbíróság útján bejegyeztettem az - elsősorban műhold-vételtechnikai kérdésekkel foglalkozó -
ING-SAT Bt. -t, így e név megjelölés (nick névként is) ez időtől használatos.
2004-től saját weblapot működtetek a televízió vételek terén elért eredményeimről, tapasztalataimról;
http://ing-sat.what.hu regisztrált név alatt, melyen több amatőr-társ által a DX vételeik során rögzített monoszkóp és tesztábra vételének - saját neve alatt történő - bemutatására is felületet biztosítok. Az oldalon, - többek között - jelenleg már több mint 50.000 db. tesztára-, programazonosító logó-, tv bemondó-hírolvasó, tv-óra, stb. kört felölelő fotó gyűjtemények találhatók. Az ING-SAT-on megtekinthető-, több ezer tesztábrát tartalmazó, s folyamatosan bővülő gyűjtemény nemzetközileg is "párját ritkító" összeállításnak is tekinthető, amelyben fellelhető monoszkópok és tesztábrák mind konkrét műholdas vételekből kerültek rögzítésre. A weblapomon (sok más egyéb információ mellett) különböző szempontok szerinti válogatású frekvencia táblázatok-, összeállítások is olvashatók, de megtalálhatók a menüsorából választhatóan a TV és URH antennák (pld.: DVB-T hez) méretezésével kapcsolatos információk is.
Az ING-SAT 2009. augusztus 28.-a óta saját
YouTube oldallal is rendelkezett, amely a
http://www.youtube.com/ingsat1 linkről volt érhető. Az oldalon százas nagyságrendben-, és folyamatosan bővülő "kínálatban" voltak elérhetők el a műholdas (analóg és digitális rendszerű) vételeimből származó, a tesztábrákat, program logókat, programazonosítókat, tv-bemondókat, hírolvasókat, promókat, stb. tartalmazó rövid videók, 1996-tól "napjainkig". 2015. júliusában azonban a YouTube letiltotta az oldalamat azon indokkal, hogy a feltöltött rövid videóim alatti hangsugárzás (zenei számokból 1-1 percnyi tartalom megjelenítéséhez "nem kértem a jogtulajdonosok hozzájárulását". Így, 6 évi, több száz órai munkával összeállított, feltöltött videóim elérhetetlenné váltak. Intő példa az "ingyenes megjelenítő platformoknak" való kiszolgáltatottságunknak. Így a saját weboldalamat is inkább fizetős szerveren helyeztem el.
Végezetül megemlíteném még azt is, hogy az 1976-ban, Budapesten (Szélig Gyula vezetésével) megalakult első magyar TV-DX klubnak alapítói közé tartoztam, ugyan úgy mint az 1999-ben megújult, "újralapított" Magyar (Sat) TV DX Klubnak is, amely egyébként 2019. novemberében volt 20 éves.
Hajdú Mihállyal is váltottunk a múlt században pár levelet, és ez év elején Õ hívta fel a figyelmemet erre az oldalra.