3D rendszerű tv-adások

[ING-SAT]

Sziasztok!

Ebben a topikban javasolom elhelyezni a 3D rendszerű, formátumú tv-adásokkal kapcsolatos információkat.

[ING-SAT]

Sziasztok!

A 3dszemüveg.hu-n megjelent információk alapján:

A 3D technológia története
(Filmek - szemüvegek - mozik)

William Freese-Greene, brit tudós már 1893-ban rögzített szkeccseket háromdimenzióban. Az elmélet lényege, hogy az emberi látás mechanizmusához hasonlóan, megfelelő szögben elhelyezett két kamerával kell rögzíteni a jelenetet, majd egy alkalmas eszköz (korábban sztereoszkóp, majd egészen napjainkig egy 3D szemüveg – http://www.3dszemuveg.hu) segítségével a néző fejében megvalósul a térbeli film befogadásának illúziója. A háromdimenziós film ötlete tényleg nem tegnap született; többek között a vérbeli tudós, a film feltalálójának is elkönyvelt Auguste Lumiere is kísérletezett a 3D technikájával. 1903-ban be is mutatta "A vonat érkezése" háromdimenziós változatát, különösebb visszhang nélkül – ám önmagában figyelemre méltó, hogy már az első (fizető közönség előtt) vetített mozgóképnek létezett 3D változata.

Érdekes, hogy a háromdimenziós láz hozzávetőlegesen harminc évenként tör rá a filmesekre. A '20-as, majd az '50-es és a '80-as években is számos, ám többnyire elvetélt kísérlet született a 3D-s blockbuster megteremtésére. Az '50-es évektől kezdve mindenki egészen biztos volt abban, hogy a hang és a színek megjelenését követő újabb nagy, technikai alapú megújulást a harmadik dimenzió vászonra varázsolásától várhatjuk. Ez a várakozás azért (volt) eltúlzott, mert eközben szüntelenül készültek 3D-filmek, illetve szorgosan próbáltak „hagyományos” technológiával készült sikerfilmek átalakításával a térbeliség illúzióját adni – sikertelenül. Példának okáért Alfred Hitchcock is elkészítette "Gyilkosság telefonhívásra" című krimijének három dimenziós változatát, de a premier alkalmas vetítőtermek híján elsikkadt, csak jóval késõbb, 1980-ban mutatták be, csekély érdeklődés mellett. További meglehetősen abszurd motívuma a háromdimenziós mozgókép történetének, hogy az első nagyobb költségvetésű 3D-filmet (Viaszbabák háza, 1953) a makói születésű André de Tóth rendezte, aki egyik szemére vak volt, tehát a térbeli effektusok percepciójára képtelenül készítette el háromdimenziós filmjét. (Az '50-es években egy másik magyar filmrendező, Bodrossy Félix, itthon folytatott jelentős kísérleteket a térhatású film és mozi kifejlesztésére.)

Túl azon, hogy szinte már misztikus következtetéseket vonhatunk le a 3D-filmek harmincévenkénti feltámadásából és halálából, filmtörténeti perspektívában nézve ma már egészen érthető, miért nem értek el átütő sikert az időről időre megújuló térhatású próbálkozások. A '20-as években a hang, majd harminc évvel késõbb a szín megjelenése „tökéletesítette” a kétdimenziós film eszköztárát – e kettő olyan effektus, amely magától értetődőbb módon képes volt beépülni egy történet dramaturgiájába (és persze jóval kisebb költségekkel), mint a háromdimenziós ábrázolás. Ráadásul mind a hang, mind a szín önálló, a társművészetekben már kipróbált dramaturgiai eszköztárat adott a filmalkotók kezébe, míg a 3D kapcsán hasonlóról nem beszélhetünk.

Napjainkban a moziforgalmazás soha nem látott visszaesést mutat, a filmiparnak muszáj tehát előrukkolnia valamivel, ami visszacsábítja a nézőket a vetítőtermekbe.

Nagyon úgy néz ki, hogy ez a valami pedig a háromdimenziós filmek soha nem látott dömpingje lesz, így ha most sem történik meg a 3D-s mozik áttörése, akkor soha. Steven Spielberg cége, a Dreamworks 2009-ben az összes projektjét – mintegy tizenötöt – háromdimenziós technikával készíti, sőt tavalyi legjobbjuk, a Madagaszkár 2 már elsősorban a 3D-s vetítésre specializált IMAX-mozikban aratta sikereit. Bár a költségek még mindig jóval magasabbak, mint egy hagyományos technikával készített film esetében, a digitális technikának köszönhetően lényegesen kisebbek, mint például a '80-as években, az IMAX-mozik születése idején.

Lassan ideje lenne elgondolkodnunk azon is, milyen dramaturgiai következményei lehetnek a háromdimenziós technikának. A legutóbbi, '80-as években kezdődött 3D-moziláz óta, amelyet leginkább az IMAX-generált, a természetfilmek és egyéb tudományos ismeretterjesztő munkák dominálnak. A budapesti IMAX-moziban is többek között egy dél-afrikai szafariról, a Nemzetközi Űrállomásról, mélytengeri kalandokról vagy éppen az amerikai autóversenysorozatról, a NASCAR-ról vetítettek filmet. Nem túl vakmerő az a következtetés, hogy az említett alkotások közös nevezője az, hogy rendkívül látványosak, így kiváló alapot szolgáltatnak arra, hogy a 3D-s film, mint médium megmutathassa vizuális erejét, lehetőségeit. Nem volt ez másképp a mozi hőskorában sem; a Lumiere-filmek voltaképpen egy dolgot demonstráltak: a kép mozog. A 3D-filmek pedig szüntelenül azt hajtogatják: a kép térben mozog.
Viszont amint ez egyértelművé válik, és már nem csak maga a médium lesz érdekes, azaz a nézők nem elsõsorban a látvány szenzációjára gyűlnek, hanem egy konkrét – de nem mellékesen: térhatású – filmre váltanak jegyet, akkor a 3D technika határtalan lehetõségeket kínál a filmesek számára, miközben számtalan elméleti kérdést is felvet. A modern filmelmélet egyik legfontosabb problémája például az, hogy a filmes elbeszélés tere miként épül fel. A kortárs teoretika csúcsszerzőinek számító Kristin Thomson és David Bordwell elmélete szerint, a kétdimenziós film a festészettől kölcsönzött kompozíciós eljárásokkal teremti meg a háromdimenzió, tehát a térbeliség illúzióját. A filmképen voltaképpen minden elem ezt az illúziót szolgálja: a színészek mozgása, a perspektíva, az árnyékok és így tovább. Nos, egy történet mesélő 3D-film, egészen más eszközökkel dolgozik. Nem annyira a festészet vagy a fotográfia technikáival operál, mint inkább olyan térbeli és mozgásra épülő mûvészetekre épít, mint a színház vagy a tánc.

Ha még távolabbra tekintünk, a háromdimenziós film fejlődése két fő irányt vehet – a régi Mélies–Lumiere-féle (látszólagos) ellentétpár leképezéseként. Egyrészt folytatódhat az IMAX-mozikban ma is látható természetfilmekhez hasonló alkotások vetítése, amelynek célja a jövőben is a valóság minél tökéletesebb leképezése lehet. Ezen belül – az igen közeli jövőben – az élő közvetítések jelenthetik az újdonságot. Amerikában a digitális háromdimenziós mozik már élőben adják a legnézettebb sporteseményeket, így aztán a SuperBowl-döntőn is együtt rohanhatunk a csatárral, majd vele együtt öklelhet fel az ellenfél játékosa.

A másik irány a látványra és játékosságra koncentráló filmkészítés. Először nyilván olyan populáris műfajok keretei között valósulhatnak meg ezek a filmek, mint a sci-fi, a fantasy vagy éppen a musical, amelyekkel a film és a színház régóta kutatott közös nevezője is megteremthető lenne. Ahogy a 3D technológia egyre olcsóbbá válik, úgy az underground művésze(te)k is végre szerepet kaphatnak, amint az 1920-as években a filmet fedezték fel különböző avantgarde alkotók – Epstein, Dalí, Man Ray vagy éppen Moholy-Nagy László, akinek fantáziáját kezdetektől fogva mozgatta a három- (sőt ki tudja, még hány) dimenziós film és az azt vetíteni képes moziterem (amelynek négy falából legalább háromra vetítenek). Moholy a kétdimenziós mozgóképet mindvégig csak egyfajta átmeneti állapotnak tartotta a fotográfia és a többdimenziós mozgókép között. Úgy tűnik, az idő őt igazolja.

Korántsem biztos, hogy a háromdimenziós kép önmagában képes megmenteni a mozikat: a legújabb technológiai hírek között már azt olvashatjuk, hogy sorozatgyártásra érett a 3D házimozi rendszer, azaz hamarosan otthon is részesülhetünk a háromdimenziós mozgókép csodálatos élményében.

[ING-SAT]

Sziasztok!

Az 3D-s szolgáltatás most már visszavonhatatlanul nyomul elõre. Az LG "világ elsõs," sorozatgyártású 3D-s tv-jeirõl az alábbi likben olvashattok.

http://www.elelmiszer.hu/cikk.php?id=6836

[Moderátor: Az írás áthelyezve az MPEG-4, HD vételek topikjából.]

[ING-SAT]

Sziasztok!

Egy újabb infó a hazai 3D-s tv-k közeli forgalmazásáról.

http://www.vg.hu/vallalatok/infokommuni ... -tv-310977

[Moderátor: Az írás áthelyezve az MPEG-4, HD vételek topikjából.]

[ING-SAT]

Sziasztok!

Az alábbi cikk lényegében megerősíti, hogy a 3D adás valójában visszalépést jelent a Full HD képminőségéhez képest. Ezt vajon tudják majd a vásárlók, akiket "bepaliznak" az első 3D Tv-k vásárlására?

http://www.hazi-mozi.hu/index.php

[ING-SAT]

Sziasztok!

Már "specko" szemüvegre sem lesz szükség a 3D formum nézéséhez?

http://www.stop.hu/articles/article.php?id=640142

[ING-SAT]

Sziasztok!

Sikeres magyar tesztek, a szemüveg nélkül nézhető 3D tesztadások körében:

http://www.ahrt.hu/Sajtoszoba/Sajtokozl ... iPONT.aspx

[ING-SAT]

Máris haldoklik a 3D?

http://www.deluxe.hu/haldoklik-a-3d/20100726

[ING-SAT]

Múlóban a 3D őrület?

http://www.origo.hu/filmklub/blog/hir/2 ... lenek.html

[ING-SAT]

3D-s mozi, szemüveg és vászon nélkül!

http://www.hirado.hu/Hirek/2010/08/26/2 ... elkul.aspx